A prózarovatban Sándor Iván és Poós Zoltán regényrészletei mellett Viktor Jerofejev esszénovellája olvasható, a fordító, Szilágyi Mihály utószavával.

A tanulmány- és esszérovatban Kisantal Tamás Nyiszli Miklós Doktor Mengele boncolóorvosa voltam Auschwitzban című, 1946-ban megjelent, legutóbb idén újra kiadott memoárjának szerteágazó fogadtatását mutatja be. Lábass Endre esszéjében Cervantesről fest regényes életrajzot.

A képzőművészeti rovatban Gálosi Adrienne azt tekinti át, hogy az avantgárdtól napjainkig a professzionális művészeti világ milyen stratégiákkal közelít a rajta kívül keletkező műalkotásokhoz.

Az interjúrovatban Sz. Koncz István beszélget Wilhelm Márta biológussal.

120 éve született Várkonyi Nándor. Nagy Imre készülő Várkonyi-monográfiájának a számban közölt fejezete a Pergő évek című önéletrajzot mutatja be és értelmezi. Ágoston Zoltán a Kende Kata által szerkesztett Várkonyi Nándor élete képekben című könyvet recenzálja.

A kritikarovatban Kerpel-Fronius Gábor Závada Pál Egy piaci nap című regényét méltatja. Györffy Miklós Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című novelláskötetével foglalkozik. Dérczy Péter Sándor Iván A jövő árnyéka című esszékötetéről ír. Thomka Beáta kritikájának tárgya Ivana Sajko Családom története dióhéjban 1941-től 1991-ig, és tovább című regénye.

« vissza